A keresztszalagok (elülső ACL és hátsó PCL) a térdízület belsejében egymást keresztező, X alakban futó, erős rostos kötegek, amelyek a combcsont és a sípcsont különböző felszíneit kötik össze. Feladatuk, hogy megakadályozzák a lábszár előre‑hátra csúszását és a térd kóros befelé forgását, így alapvető szerepet játszanak a térd stabilitásában és a biztonságos mozgásban. Sérülésük instabilitást, ismétlődő „kifordulást” és hosszú távon porckopást okozhat.

A térdben két keresztszalag található: az elülső keresztszalag (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL). Ezek X alakban keresztezik egymást, és együtt felelnek a többi struktúrával a térd stabilitásáért.

Az elülső keresztszalag (ACL) megakadályozza, hogy a sípcsont előrecsússzon a combcsonthoz képest, és kontrollálja a térd rotációját. Sérülése instabilitást és sport közbeni „kifordulást”, ismétlődő sérüléseket okozhat.

A hátsó keresztszalag (PCL) a sípcsont hátracsúszását akadályozza meg. Ritkábban sérül, mint az elülső keresztszalag, de fontos szerepe van a térd hátsó stabilitásában és a terhelés biztonságos elosztásában.

A keresztszalag‑szakadás a térd stabilitásáért felelős szalagok részleges vagy teljes elszakadását jelenti, ami instabilitást és terhelési bizonytalanságot okozhat.

Az elülső keresztszalag szakadása a sípcsont előrecsúszását és a térd rotációját kontrolláló szalag sérülése, amely gyakran hirtelen irányváltás vagy rossz talajfogás miatt következik be. Az elülső keresztszalag gyakrabban sérül, mint a hátsó keresztszalag.

A hátsó keresztszalag szakadása során a szalag részlegesen vagy teljesen elszakad. Általában ritkább, és erős, hátrafelé ható erő (pl. autóbaleset, térdre esés) okozza.

Leggyakrabban hirtelen irányváltás, megcsúszás, rossz talajfogás vagy sport közbeni csavaró mozdulat okozza.

Az elülső keresztszalag‑szakadás fő oka a hirtelen irányváltás, befelé dőlő térd, rossz leérkezés ugrás után vagy megcsúszás.

A hátsó keresztszalag-szakadás leggyakrabban erős, közvetlen ütés vagy hátrafelé ható erő következménye (pl. térdre esés, autóbaleset).

Az elülső keresztszalag (ACL) sérül sokkal gyakrabban, mert nagyobb terhelést kap sportmozgások során.

Részleges szakadásnál a szalag egy része ép marad, teljes szakadásnál a rostok teljesen elszakadnak. A teljes szakadás szinte mindig instabilitást okoz.

A keresztszalag sérülés kockázata csökkenthető célzott izomerősítéssel, stabilizációs gyakorlatokkal, megfelelő technikával és bemelegítéssel, de teljesen nem előzhető meg.

Azonnali vizsgálat szükséges, ha a térd gyorsan bedagad, nem terhelhető, erősen fáj, instabilnak érződik, deformált, vagy pattanó hang/érzés kísérte a sérülést.

Ortopéd szakorvoshoz, térdspecialistához vagy sportorvoshoz érdemes fordulni keresztszalag sérülés esetén. Súlyos fájdalom vagy nagy duzzanat esetén sürgősségi ortopédiai ügyeleti ellátás is indokolt lehet.

Kezeletlen keresztszalag szakadás esetén a térd instabillá válhat és ismételten „kimehet”, ami további sérülések kialakulásához, például meniscus‑szakadáshoz, porckárosodáshoz és korai ízületi kopáshoz vezethet.

A keresztszalag‑sérülés tünetei gyakran hirtelen jelentkeznek, és már a sérülés pillanatában egyértelmű jelzést adnak arról, hogy a térdben komolyabb probléma történt. Az alábbi panaszok utalnak leggyakrabban elülső vagy hátsó keresztszalag-szakadásra:

• Hirtelen, éles fájdalom
• Duzzanat, bevérzés
• Instabilitásérzés („kimegy a térd”)
• Terhelési nehézség
• Kattogás, elakadásérzés (pl. fityegő rost miatt)
• Pattanó vagy reccsenő hang a sérülés pillanatában (gyakran a betegek „pukkanást” hallanak)
• Mozgástartomány beszűkülése, a térd nem hajlik vagy nem nyúlik ki teljesen
• Fokozódó fájdalom terhelésre vagy csavaró mozdulatokra
• „Kiforduló” érzés
• Bizonytalanság lépcsőzéskor vagy irányváltáskor
• „Úsztatott” érzés a térdben, mintha a térdben folyadék mozogna
• Krónikus esetben visszatérő duzzanat és terhelés utáni fáradékonyság

A keresztszalag‑sérülések három fő típusát különböztetjük meg a sérülés mértékét és jellegét tekintve:

• részleges szakadás
• teljes szakadás
• avulsiós sérülés (amikor a szalag helyett egy csontdarab válik le a tapadási pontnál).

A szalag csak részben sérül, egyes rostok épek maradnak. A térd gyakran még stabilnak tűnik, de terhelésre fájdalom vagy bizonytalanság jelentkezhet.

A szalag rostjai teljesen elszakadnak, ami hirtelen instabilitást, duzzanatot és „kimegy a térd” érzést okoz. Gyakran műtéti helyreállítást igényel.

Nem a szalag szakad el, hanem a tapadási pontnál egy kis csontdarab válik le. Leggyakrabban gyermekeknél fordul elő a növekedési zónák miatt.

Friss, napokon-heteken belül történt sérülés, amelyet gyors duzzanat, bevérzés és terhelési képtelenség kísér.

Régebbi, hónapokkal-évekkel korábbi sérülés, amely kezeletlen instabilitás miatt porckopáshoz és meniscus‑károsodáshoz vezethet.

A kezelés a sérülés típusától és a térd stabilitásától függ. Enyhébb, részleges szakadásnál konzervatív terápia (gyógytorna) vagy szalagvarrás (refixáció) is elegendő lehet, teljes vagy instabil szakadásnál viszont műtéti helyreállítás (rekonstrukció) javasolt. A keresztszalag‑sérülések kezelése általában attól függ, milyen mértékű a szakadás, milyen állapotban van a szalag, és mennyi idő telt el a sérülés óta. A műtéti stratégia mindig egyéni mérlegelés eredménye, de a legtöbb esetben a személyre szabott rekonstrukció adja a legbiztonságosabb és legkiszámíthatóbb megoldást a térd stabilitásának helyreállítására. Részleges, jól lokalizált szakadásoknál bizonyos esetekben lehetőség van a szalag visszavarrására (refixáció), különösen akkor, ha a sérülés friss, és a szalagrost minősége még alkalmas a rögzítésre. Ilyenkor a cél az eredeti szalag megtartása és a természetes anatómia helyreállítása. Ha azonban a szalag teljesen elszakadt, vagy a részleges szakadás olyan mértékű, hogy a szövet már nem rögzíthető biztonságosan, akkor a legmegbízhatóbb megoldás a keresztszalag pótlása (rekonstrukció). Ilyenkor a hiányzó szalagot saját ínból vett grafttal pótolják, amely idővel beépül és átveszi az eredeti szalag szerepét. Az Emineo Magánkórház gyakorlatában a pótlás a leggyakrabban alkalmazott eljárás, mivel ez biztosítja a legnagyobb stabilitást és a legjobb funkcionális eredményeket. A visszavarrás csak nagyon szűk, speciális esetekben jöhet szóba – például friss, jól körülhatárolt sérülésnél –, de a tapasztalatok szerint ezek aránya jóval kisebb. A régebbi, hónapokkal vagy évekkel korábbi sérüléseknél a varrat már nem opció, mert a szalag nem gyógyul megfelelően, és gyakran társul porckopással is.

Részleges, stabil sérülésnél igen: célzott gyógytorna, izomerősítés és stabilizáció segíthet. Instabil térdnél a konzervatív kezelés önmagában nem elegendő és keresztszalag műtét javasolt.

A két fő műtéti megoldás a szalagvarrás (refixáció) és a szalagpótlás (rekonstrukció). A választás a sérülés típusától és frissességétől függ.

Enyhébb instabilitásnál konzervatív ortopéd terápia (gyógytorna, fizikoterápia) is elegendő lehet. Ha a részleges szakadás instabilitást okoz, műtéti helyreállítás javasolt.

A teljes szakadás szinte mindig műtéti pótlást igényel, mert a szalag nem képes magától meggyógyulni, és a térd instabillá válik.

A kezeletlenül a térd instabil marad, ami meniscus‑szakadáshoz, porckárosodáshoz és korai ízületi kopáshoz vezethet.

A rekonstrukció során a sérült szalagot saját ínból vett grafttal pótolják, amely idővel beépül és átveszi az eredeti keresztszalag stabilizáló szerepét. Az Emineo Magánkórházban alkalmazott modern technikák – köztük az egycsatornás és a kétköteges pótlás – lehetővé teszik, hogy a szalag anatómiai lefutását a lehető legpontosabban állítsák helyre.

Nem mindig szükséges műtét. Stabil részleges szakadásnál elegendő lehet a konzervatív kezelés, de instabil térdnél az egyénre szabott műtét a biztonságos megoldás.

Keresztszalag műtét javasolt teljes szakadásnál, instabil térdnél, aktív életmód esetén, kísérő sérüléseknél vagy ha a konzervatív kezelés nem ad stabilitást.

A sérült szalagot artroszkópos technikával eltávolítják vagy előkészítik, majd saját ínból vett grafttal pótolják, amelyet csont csatornákon keresztül rögzítenek. A műtét során a sebész az ACL (elülső keresztszalag) eredésénél és tapadásánál precíz furatokat készít, amelyeken keresztül áthúzza a graftot — ez a double‑bundle technika alapja is. A graft idővel beépül és átveszi a szalag funkcióját.

Bizonyos esetekben igen, ha a térd stabil marad, a páciens nem végez irányváltásos sportot, és jól reagál a rehabilitációra. Instabil térdnél azonban nő a további sérülések kockázata, ezért szakorvosi döntés szükséges.

Az Emineo Magánkórház vezető térdspecialistái a legmodernebb műtéti eljárásokkal várják a pácienseket. A pótláshoz saját ínszövetet (graftot) használnak, leggyakrabban a combhajlító inakat vagy a quadriceps‑ínat. Ezek erősek, megbízhatóak, és kivételük helyén nem okoznak funkciókiesést. A graftválasztást minden esetben befolyásolja a páciens neme, életkora, sportaktivitása és esetleges térdkalács‑problémái.

A saját grafttal (szövettel) törénő pótlás során a sérült szalagot a páciens saját ínjából vett szövettel helyettesítik. A graft idővel beépül, megerősödik, és átveszi az eredeti szalag szerepét.

Az Emineo Magánkórházban a műtét minden esetben artroszkópos, minimál invazív technikával történik. A graftot felszívódó, átépülő rögzítőkkel fixálják, így később MRI‑vizsgálat is biztonságosan végezhető. A beavatkozás teljesen személyre szabott, a páciens anatómiai adottságaihoz igazítva. A műtét során célzott csont csatornákat készítenek a szalag eredésénél és tapadásánál, amelyeken keresztül áthúzzák a kiválasztott inat. Ez a technika teszi lehetővé az egycsatornás és a double‑bundle pótlás precíz kivitelezését.

A legkorszerűbb eljárás a személyre szabott, anatómiai keresztszalag‑pótlás oldalsó megerősítéssel (laterális tenodézis). Ez stabilabb térdet, jobb rotációkontrollt és kisebb újraszakadási kockázatot biztosít. Az Emineo Magánkórházban elérhető az úgynevezett kétköteges (double‑bundle) technika is, amely az elülső keresztszalagot két külön kötegként pótolja. Ezt az eljárást Dr. Knoll Zsolt az ország egyik vezető térdspecialistájaként Magyarországon az elsők között alkalmazott.

A személyre szabott pótlás tartósabb stabilitást, kevesebb fájdalmat, gyorsabb rehabilitációt és alacsonyabb újrasérülési arányt eredményez. Az Emineo Magánkórház egyénre szabott módszerével az intézményben kezelt páciensek 92%-a visszatérhet a sérülés előtti aktivitási szintre.

Mert ez a technika a páciens saját anatómiai adottságaihoz igazodik, így természetesebb mozgást, jobb funkciót és hosszú távon megbízhatóbb stabilitást biztosít. A módszer része a graft típusának és vastagságának egyéni kiválasztása, valamint a hozzá illesztett rehabilitációs program, amely bizonyítottan kiemelkedő eredményességet biztosít.

Az artroszkópos térdműtét (ízületi tükrözés) egy modern, minimálisan invazív (kis metszéssel járó) sebészeti eljárás, amellyel a térdízület belsejét vizsgálják és kezelik. A sebész 2-3 apró, néhány milliméteres lyukon keresztül vezet be egy kamerát és speciális eszközöket, így a hagyományos, nagy feltárással járó műtéteknél kisebb szöveti sérüléssel, gyorsabb felépüléssel és kevesebb fájdalommal jár.

Igen. Az Emineo Magánkórház több évtizedes múlttal rendelkező nemzetközi ortopédsebész szaktekintélyei mind az elülső, mind a hátsó keresztszalag pótlását végzik, egyénre szabott indikáció alapján.

A keresztszalag‑sérülés diagnózisa több lépésből áll, amelyek együtt adják a teljes képet a térd állapotáról.

• A vizsgálat első része az anamnézis, ahol az ortopéd szakorvos részletesen rákérdez a sérülés körülményeire, a panaszok jellegére, valamint az esetleges korábbi térdproblémákra.
• A következő lépés a fizikális vizsgálat, amely során a térd duzzanatát, érzékenységét, mozgástartományát és stabilitását ellenőrzik. A szakorvos speciális instabilitási teszteket is végezhet, például a Lachman‑tesztet, az elülső asztalfiók‑tesztet vagy a pivot‑shift tesztet, amelyek segítenek megállapítani, hogy a keresztszalag mennyire sérült. Ezek a tesztek a sípcsont kóros előre‑hátra mozgását, illetve a térd „kicsuklását” vizsgálják, ami a keresztszalag szakadásának egyik legbiztosabb jele.
• A diagnózis megerősítéséhez gyakran szükség van MR‑vizsgálatra, amely pontos képet ad a szalag állapotáról, és kimutatja az esetleges társ sérüléseket is, például a meniscus vagy az oldalszalagok károsodását.
• Bizonyos esetekben röntgen vagy ultrahang vizsgálat is indokolt lehet, főként akkor, ha csontsérülés vagy bevérzés gyanúja merül fel. Ha a fizikális tesztek nem adnak egyértelmű eredményt, ritkán artroszkópos diagnosztika is szóba jöhet, amely közvetlenül mutatja meg a szalag állapotát.

A térd bonyolult anatómiai felépítése miatt a keresztszalag‑sérülések ritkán jelentkeznek önmagukban. A leggyakoribb társ­ sérülések:

• Meniscus‑sérülés: A meniscusok a térd „ütéscsillapítói”, ezért keresztszalag‑szakadásnál gyakran ők is károsodnak. A sérült meniscus elakadás érzést, kattogást és terhelési fájdalmat okozhat. A meniscus‑sérülés különösen gyakori rotációs baleseteknél, és kezeletlenül gyorsíthatja a porckopás kialakulását.
• Oldalszalag‑károsodás: A belső (MCL) vagy külső (LCL) oldalszalagok is megnyúlhatnak vagy részben elszakadhatnak a sérülés erejétől. Az oldalszalagok sérülése tovább növeli a térd instabilitását, és gyakran befolyásolja a műtét időzítését és a rehabilitáció hosszát is.
• Porchiányok: A térdízületi porc sérülése vagy kopása gyakran társul a keresztszalag‑szakadáshoz, különösen régebbi, kezeletlen instabilitás esetén. A porc sérülése hosszú távon fájdalmat, terhelési nehézséget és korai artrózist okozhat, ezért a műtét során kiemelt figyelmet kap a porcfelszínek állapota.

Az Emineo Magánkórházban a térdspecialisták komplex sérülés‑ellátást nyújtanak: szükség esetén a keresztszalag‑pótlással egy időben meniscus‑varratot, porcpótlást vagy oldalszalag‑rekonstrukciót is elvégeznek, így a teljes térdízület stabilitása és funkciója helyreállítható egyetlen műtét során.

• A műtét előtti kivizsgálás célja, hogy a sebész pontos képet kapjon a térd aktuális állapotáról, a sérülés mértékéről és az esetleges társ­ sérülésekről. Ennek alapját a fizikális vizsgálat és az MR‑felvétel adja, amelyek segítségével megállapítható a keresztszalag sérülésének típusa, valamint a meniscusok, porcok és oldalszalagok állapota. A fizikális vizsgálat során a szakorvos nemcsak az instabilitást ellenőrzi, hanem megvizsgálja a duzzanatot, a mozgástartományt és a térd érzékenységét is, szükség esetén speciális tesztekkel (pl. Lachman‑teszt, pivot‑shift teszt) erősítve meg a diagnózist.
• A műtét előtti kivizsgálás része továbbá a laborvizsgálat, EKG és aneszteziológiai konzultáció, amelyek az altatás biztonságát szolgálják, és az életkor vagy társbetegségek függvényében egészülnek ki.
• Bizonyos esetekben röntgenfelvételre, ultrahangra vagy egyéb képalkotó vizsgálatra is szükség lehet, hogy a sebész felmérje az esetleges tengelyeltéréseket, porc‑ vagy csontsérüléseket, amelyek befolyásolhatják a műtéti tervet.
• A vizsgálatok eredményei alapján történik a graft kiválasztása és annak megtervezése, hogy szükség lesz‑e kiegészítő beavatkozásokra – például meniscus‑varratra vagy porcfelszín‑képzésre –, így a műtét minden részlete személyre szabottan készül elő.

A műtét modern, artroszkópos technikával történik, altatásban vagy gerincérzéstelenítésben. A 1-1,5 órás műtét során az ortopéd sebész apró metszéseken keresztül vizsgálja és kezeli az ízületet, majd beülteti és rögzíti a graftot. A keresztszalag műtét általában egynapos beavatkozás, vagyis a kezelt páciens már a műtét napján hazamehet.

A beavatkozás általában 1-1,5 órát vesz igénybe, a sérülés típusától és az esetleges kísérő beavatkozásoktól függően.

Az Emineo Magánkórházban vezető térdspecialisták felszívódó, átépülő rögzítő implantátumokat alkalmaznak a keresztszalag pótló műtét során, amelyek idővel beépülnek a csontba, és teljesen MRI‑kompatibilisek, így későbbi képalkotó vizsgálatokat nem akadályoznak. Bővebben a személyre szabott keresztszalag műtétről itt olvashat.

A keresztszalag‑sérülések esetében a műtét időzítése nagyban befolyásolja a gyógyulás minőségét és a térd hosszú távú stabilitását. Friss, instabil sérülésnél általában előnyös a mielőbbi rekonstrukció, mert ilyenkor a térd még kevésbé károsodott, kisebb a tartós instabilitás és a porcok terheléséből adódó kopás kockázata. A korai műtét segít megelőzni a meniscus‑sérüléseket és a későbbi ízületi problémákat is. Ezzel szemben többéves, kezeletlen sérülésnél a térd már gyakran jelentős porckopást mutat, ami megváltoztatja a kezelési stratégiát. Ilyenkor a szalag pótlása nem mindig hozna valódi funkcionális javulást, mert a kopás miatt a térd stabilitása már más módon is károsodott. Ilyen esetekben a sebész inkább alternatív megoldásokat mérlegel, például porcfelszín‑képzést vagy előrehaladott kopás esetén akár térdprotézis beültetését.

A rehabilitáció célja a térd mozgástartományának visszanyerése, az izmok újraaktiválása és a stabilitás helyreállítása. A gyógytorna már a műtét után megkezdődik, hogy megelőzze a letapadásokat és a mozgás beszűkülését.

A korai szakasz a duzzanat csökkentésére, az izmok aktiválására és a helyes járásmintára fókuszál. Később az izomerő visszaépítése és a stabilitás fejlesztése kerül előtérbe. A program mindig egyénre szabott.

A legtöbb páciens már a műtét másnapján hazamehet, és megkezdheti a korai rehabilitációt.

A legtöbb páciens már a keresztszalag műtétet követő napon ráállhat a lábára, természetesen segédeszköz használatával. Ilyenkor még óvatos, részleges terhelés javasolt, és a gyógytornász segít megtanulni a helyes járásmintát.

A keresztszalag műtét utáni varratszedés általában a 10-14. napon történik. Ekkorra a sebek már szépen záródnak, és a páciens fokozatosan elkezdheti növelni a térd terhelését.

A teljes terhelésre való áttérés fokozatosan történik, és jellemzően a varratszedés után kezdődik. A gyógytornász iránymutatása alapján a terhelés lépésről lépésre növelhető.

A legtöbb beteg a keresztszalag műtét után 4-6 héttel már mankó nélkül is stabilan tud járni. Ez nagyban függ az izomerő visszanyerésének idejétől és a térd kontrolljától.

A hétköznapi funkciók – például lépcsőzés, könnyebb házimunka vagy irodai munka – általában körülbelül 6 hét után válnak újra kényelmesen végezhetővé.

A kerékpározás általában 6-10 hét után kezdhető el, amikor a térd mozgástartománya és izomereje már elég stabil a körkörös pedálozáshoz.

A sportba való visszatérés egyéni, és függ a műtét típusától, a rehabilitáció minőségétől, az izomerőtől és a térd stabilitásától. Irányváltásos, ugrással vagy ütközéssel járó sportokhoz csak akkor ajánlott visszatérni, ha az orvos és a gyógytornász is biztonságosnak ítéli.

A rotációs, irányváltásos sportok – például futball, kézilabda, síelés – csak 10–12 hónap után javasoltak, amikor a két oldal közötti izomerő különbség legfeljebb 10%, és a térd teljesen stabil. Ez a szakasz a rehabilitáció egyik legfontosabb mérföldköve.

A teljes felépülés általában 6-8 hónap, de sportolóknál akár 10-12 hónap is lehet, a terheléstől és az izomerő visszatérésétől függően.

A keresztszalag‑műtét után a legtöbb esetben nincs szükség külső térdrögzítő használatára, mert a modern artroszkópos technika és a stabil graft ­rögzítés önmagában is megfelelő védelmet biztosít. A rögzítő csak speciális esetekben indokolt, például ha a műtét során instabil meniscust is varrnak, vagy ha a térd bizonyos mozgásait ideiglenesen korlátozni kell a gyógyulás érdekében. Ilyenkor a rögzítő célja a védelem és a kontrollált mozgástartomány biztosítása, nem pedig a teljes immobilizáció.

Autóvezetésre általában akkor kerülhet sor, amikor a sebgyógyulás megtörtént, és a páciens már biztonságosan tudja kontrollálni a térdét. Ez jellemzően egyéni elbírálás alapján történik, hiszen fontos, hogy a beteg fájdalommentesen tudjon fékezni, gyorsan reagálni, és ne legyen bizonytalan a térd stabilitása.

A gyógytorna csökkenti a duzzanatot, visszaállítja a mozgástartományt, erősíti a comb‑ és farizmokat, javítja az egyensúlyt és újra tanítja a térd biztonságos terhelését. A rehabilitáció a műtéti és a nem műtéti kezelés kulcsfontosságú, elengedhetetlen része.

A műtét után a páciens rendszeres kontrollokon vesz részt, ahol a szakorvos ellenőrzi a sebgyógyulást, a térd stabilitását és a rehabilitáció ütemét. Ezek a vizitek fontosak ahhoz, hogy időben felismerjék, ha valami lassabban gyógyul, vagy módosítani kell a terhelésen.

A gyógytorna Emineo Magánkórházban minden esetben egyénre szabott kezelési terv alapján történik, amely figyelembe veszi a műtét típusát, a páciens izomerejét, mozgástartományát és életmódját. A gyógytornász fokozatosan vezeti be az új gyakorlatokat, és folyamatosan korrigálja a mozgásmintákat.

A rehabilitáció alapja a korai, kontrollált mozgás és a célzott izomerősítés, amelyek segítenek megelőzni a letapadásokat, visszaépíteni a combizomzatot és stabilizálni a térdet. Ezek a tényezők döntően befolyásolják a hosszú távú eredményt és a sportba való visszatérés sikerét.

Gyermekeknél a keresztszalag‑sérülés ellátása különösen nagy odafigyelést igényel, mert a növekedési zónák még nyitottak, és a sebésznek úgy kell stabilizálnia a térdet, hogy közben ne zavarja a csontok természetes fejlődését. Ezért a beavatkozás speciális, növekedést kímélő technikával történik: a szalag pótlásához saját ínszövetet használnak, de a csontcsatornákat úgy alakítják ki, hogy azok ne érintsék a növekedési zónákat. Így a gyermek térde stabilizálható anélkül, hogy a későbbi növekedést veszélyeztetnék.

Gyermekeknél a kezeletlen instabilitás gyorsabban okozhat porckárosodást és meniscus‑sérülést, és hosszú távon a térd fejlődését is befolyásolhatja. A megfelelő időben végzett, növekedést kímélő műtét segít megelőzni a maradandó károsodásokat.

A keresztszalag‑műtét ára több tényezőtől függ: a választott műtéti technikától, az esetleges társ­sérülések (pl. meniscus‑varrat, porcfelszín‑kezelés) ellátásától, valamint a szükséges kiegészítő vizsgálatoktól. Az Emineo Magánkórház minden páciens számára átlátható, személyre szabott árajánlatot készít, amely pontosan tartalmazza a műtét és a kapcsolódó ellátások költségeit. A járóbeteg vizsgálatok és a műtéti beavatkozások tájékoztató jellegű aktuális árlistáját itt tekintheti meg.

Pénzügyi partnerünk, az Instacash segítségével részletfizetést is választhat – banki ügyintézés nélkül. Forduljon hozzánk bizalommal! Munkatársaink minden kérdésben készséggel állnak rendelkezésére.

A keresztszalag‑műtéti csomagár minden olyan ellátást tartalmaz, amely a biztonságos beavatkozáshoz és a teljes felépülés elindításához szükséges a műtét előtti vizsgálatoktól a kórházi tartózkodáson át az utógondozásig. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen szolgáltatásokra számíthat a páciens a csomag részeként. Műtét előtti ellátás

• Szükséges diagnosztikai vizsgálatok elvégzése
• Preoperatív tanácsadás: részletes útmutatás arról, mit tegyen és mit kerüljön a műtét előtt
• Aneszteziológiai konzultáció: az altatás és fájdalomcsillapítás módjának egyéni megbeszélése

Kórházi ellátás

• Egy vagy két ágyas kórterem prémium felszereltséggel
• Napi háromszori egészséges étkezés dietetikus által összeállítva
• WiFi minden kórteremben
• 24/7 orvosi ügyelet a biztonság érdekében
• Gyógyászati segédeszközök biztosítása

Utógondozás

• Első gyógytorna kezelés a kórházban
• Személyre szabott rehabilitációs terv készítése
• Kontroll vizsgálatok automatikus ütemezése
• Telefonos tanácsadás az otthoni 
gyógyulás során
• Betegszállítás szervezése (szükség esetén)