Mi az MRI?

Magnetic Resonance Imaging – Mágneses Magrezonancia Képalkotás
Az orvostudományt hosszú út vezette az MRI készülékek megalkotásához. Elsőként 1938-ban esett szó a magrezonanciáról, Isaac Rabi fizikusként írt róla értekezést, mely felfedezéséért később Nobel-díjat kapott. Az első, emberről készült MRI-felvételre azonban 1977-ig kellett várni, s az eljárás akkor még órákig tartott.

Az MRI berendezések nagyon erős mágnessel dolgoznak.
Ha mértékegységekben gondolkodunk: egy általános MRI berendezés 10.000 Gauss mágneses teret képez, míg Földünk mágneses mezője 0,5 Gauss. Az MRI vizsgálat előnye a hasonló képalkotó módszerrel, a CT-vel szemben, hogy több síkban is tud dolgozni, illetve jobb minőségű képet készít a lágyszöveteinkről.

MRI vizsgálatok a gyakorlatban

Valamennyi szervünk vizsgálatára alkalmas, leggyakrabban központi idegrendszerünk (agy, gerincvelő), ízületeink, különböző lágyrészeink elváltozásainak kimutatására alkalmazzák.

Az idegrendszeri tumorok, gyulladások, agyi keringészavarok és fejlődési rendellenességek kimutatásában érzékenyebben dolgozik, mint a CT készülékek.

Ízületeink esetében is a legmegfelelőbb diagnosztikai eljárás, a daganatos elváltozásokat, traumákat, csontok sérüléseit is hatékonyabban mutatja ki más képalkotóknál.

A szív- és érrendszert is gyakorta vizsgálják így, az MRI berendezéseknek a szívburok problémáinak és a születési rendellenességek kimutatásában van fontos szerepe.

Mivel káros sugárzással egyáltalán nem jár, az érzékeny női belső nemi szervek, az emlők, illetve a prosztata vizsgálata is végezhető vele, sőt, a legkiválóbb képet adja ezekről a szerveinkről.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, megkíméli a szervezetet a röntgensugaraktól, semmilyen negatív hatása nem ismert a szervezetünkre, ezért várakozási idő nélkül ismételhető szükség szerint. Gyermekek esetében bármely életkorban, várandós nőknél a babavárás második trimeszterétől alkalmazható.

Ellenjavallat mindössze a szervezetben található fémek esetében merül fel. MRI vizsgálatot nem lehet pacemakerrel élő személyen végezni (illetve gondos egyéni mérlegelést igényel, amennyiben újabb típusú pacemakerről van szó), agyi implantátummal vagy belső fülben lévő implantátummal élő páciens esetében is van lehetőség egyéni döntésre, de általában kerülendő a vizsgálat.

A szervezetbe korábbi műtétek során beépített tartós fémek, rögzítők esetében is szükséges az páciensre vonatkozó egyéni ajánlás követése, általában szintén kerülendő a vizsgálat ezekben az esetekben. Általában tájékoztatni kell a vizsgálatot végző személyt, bármilyen, szervezetében fellelhető fém esetében. A vizsgálaton az ékszereket le kell venni, és még a szemfesték sem ajánlatos.

A kontrasztanyagot nem igénylő vizsgálatot nem előzi meg semmilyen eljárás, és ha kontrasztanyag beadása szükséges, akkor is csak egy laborleletre lesz szükségünk, illetve bizonyos esetekben éhgyomorra kell érkezni, de ez nem több, mint amit általában egy-egy ultrahang vizsgálat is megkövetel. Kontrasztanyag adására leginkább daganatos betegségek gyanúja, vagy már ismert elváltozások pontos feltérképezése, utánkövetése esetén van szükség. Az érfestés is egyfajta kontrasztanyag, ezt a szív és az érrendszer vizsgálatakor alkalmazhatják. Intravénásan leggyakrabban folyékony gadolíniumot – egy kémiai elem, mely a ritkaföldfémek családjába tartozik – míg szájon át a leggyakrabban vizet, teát kap a páciens.

Hogy zajlik egy MRI vizsgálat?

A rendelőbe érkezéskor a szokásos adminisztráció – beleegyező nyilatkozat, általános adatok felvétele – után a berendezést irányító személy bekíséri a vizsgálati helyiségbe a pácienst, segít neki megfelelően elhelyezkedni a vizsgálóasztalon. Ezután emeli be a készülék a vizsgálandó személyt a belső, csőszerű, szűk mágneses térbe. Fontos, hogy a vizsgálat alatt nem szabad mozogni, hogy megfelelő minőségű felvételek szülessenek, ezt muszáj betartani.

Sokan a vizsgálattól a szűk tér, a vizsgálat hosszabb ideje, valamint zajossága miatt idegenkednek. A vizsgálat során a gép hangos, kattog és zümmög – ezeket a hanghatásokat mozdulatlanul kell elviselni. Ezt minden esetben fülvédő viselésével könnyíthetjük, amit természetesen biztosít a vizsgálatot végző rendelő.

Amikor a készülék leáll, a pácienst kiemeli a szerkezet, és minden további teendő nélkül elhagyhatja a vizsgálóhelyszínt, a lelet csak később készül el, általában utánküldéssel kapjuk kézhez.