A tüdőgyulladás tünetei
Gyakran fázunk meg, köhögünk, tüsszögünk és gyengék vagyunk, ilyenkor azonban csak kevesen gondolnak a háttérben húzódó tüdőgyulladás lehetőségére, egész egyszerűen azért, mert azonosak a tünetek egy egyszerűbb vírusos betegséggel, gyorsan gyógyuló évszakos náthával, vagy a tényleges megfázással.
A világ egyik valaha volt legnagyobb járványa az 1918-19-es spanyolnátha hullám volt, amely több áldozatot szedett, mint maga az I. világháború, és a betegség lefolyását tekintve leginkább a vérzéses tüdőgyulladás miatt volt végzetes. Napjainkban, a Covid és annak összes mutációja kapcsán hallottunk többet a tüdőgyulladásról, mint leggyakoribb szövődményről.
Alapvetően a tüdőgyulladást vírus- és baktériumtörzsek, valamint gombák és paraziták okozhatják, melyek egyszerű belélegzéssel, vagy a véráramba kerüléssel (sérülés, kórházi körülmények, balesetek) hatolnak be a szervezetbe. Jellemző a szervezet gyulladásos válaszreakciója abban az esetben is, amikor idegentest kerül a légzőrendszerbe, bár ezek az esetek ritkábbak és inkább gyermekekre jellemzőek, ilyen baleset esetén a tüdőgyulladással, mint kockázattal ugyanúgy számolnunk kell.
A jellemzően tüdőgyulladást okozó baktériumtörzsek a Streptococcus-családok, a Haemophilus influenzae, és a Staphylococcus variánsok. Ritkábban a Chlamydia, Mycoplasma, és a légiós betegséggel azonosított Legionella baktériuma is lehet ludas. Ezek a baktériumtörzsek együtt élnek velünk, környezetünkben mindenhol jelen vannak, szinte lehetetlen kikerülni őket.
A vírusok inkább szezonális jelleggel támadnak, felkészültebben éri a lakosságot érkezésük, fokozottabban lehet ilyenkor figyelni az óvintézkedésekre, hogy távolt tartsuk a családtól a megbetegedéseket. A vírusok, amelyek tüdőgyulladást okozhatnak: az influenza, az adenovírus (gyakran felelős a kruppos megbetegedésért), valamint a gyermekkora jellemző, megfázásos tüneteket okozó RS-vírus, amely oly gyakori, hogy jellemzően kétéves koráig minden gyermek átesik rajta egyszer.
A tüdőgyulladás szempontjából veszélyeztetettebbek az idősek, a kisgyermekek, a dohányosok, és az egyéb okból legyengült immunrendszerrel élők. Csecsemőkorban, kisgyermekkorban, amikor az orrváladék ürítése még nem olyan biztos, a garat járataiba lecsurgó váladék is előidézheti a súlyos állapotot.
A tüdőgyulladás tünetei
- száraz vagy váladékos köhögés
- köpet termelődése (melynek színe a vírusos és a bakteriális eredetet tekintve eltér)
- mellkasi fájdalom állandósulása
- nehézlégzés
- magas láz
- végtagfájdalmak
- borzongás
- szédülés
- fejfájás
- levertség
- elesettség
- étvágytalanság.
Ezek a tünetek az influenzára is jellemzőek, nem feltétlenül gondolunk tüdőgyulladásra ilyenkor. Ezért is nagyon fontos, hogy minden súlyosabb lefolyású, légutakat érintő betegség esetén mielőbb forduljunk orvoshoz, és az elesett, gyengélkedő kisgyermeket is haladéktalanul mutassuk meg, gyermekorvosnak.
A vizsgálat során a szakorvos felismeri a tüdőgyulladást, illetve képes a tünetek alapján differenciálni, hogy vírusos vagy baktérium okozta tüdőgyulladással állunk-e szemben. Számára akár a köpet mennyisége, színe is elegendő információval szolgál a kórokozóról, így mielőbb hatékony és célzott kezeléssel tud fellépni a súlyos állapottal szemben, a beteg gyors gyógyulásának érdekében.
