Trombózis – kis rög, nagy baj
Néha ott képződik vérrög, ahol nincs rá szükség, elzárva a vér szabad áramlásának útját – ilyenkor minden perc számít!
A vér természetes viselkedése, amikor a véredény sérülését elhárítandó kisebb gócban besűrűsödik, egyfajta gátat képezve, hogy a sérülés helye mielőbb begyógyulhasson. Azonban előfordul olyan helyzet is, amikor a vérrög ott képződik, ahol nincs rá szükség, elzárva a vér szabad áramlásának útját.
Mi az a trombózis?
Ebben az esetben a vérrögöt trombusnak nevezzük, és attól függően, hogy egyhelyben marad-e vagy vándorol a testben, trombózisként, illetve embóliaként azonosítjuk. Az artériákban és a vénákban is előfordulhat, mindenképpen súlyos és gyors beavatkozást igénylő állapotot idéz elő (pl. stroke-ot, amely nem más, mint az agyban kialakuló artériás vérrög). Amikor artériában találkozunk a vérröggel, akkor nevezzük artériás trombózisnak, amikor pedig vénában bújik meg, akkor mélyvénás trombózisnak.
Utóbbi az alsó végtagok vénáiban alakul ki, viszont innen könnyen kerülnek részei a véráramba, az pedig már egyenes út a tüdő felé, ahol a tüdő ereit elzárva akár halálos kimenetelű állapotot is okozhat.
Kik a veszélyeztetettek?
Általában jellemző, hogy az életkor előrehaladtával fokozódik a trombózis előfordulási esélye, illetve nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fogamzásgátló tablettát szedő nők, a visszérbetegséggel élők, a túlsúlyos személyek, a dohányosok. Műtétek vagy sérülések elszenvedése során gyakrabban fordul elő.
Mire figyeljünk? Észrevehetjük-e magunkon a trombózis jeleit?
A leginkább szembetűnő jeleket a stroke produkálja, vagyis az agyi területen jelentkező vérrögképződés. Ilyenkor az érintett személy látás- és beszédproblémákat észlel magán, vagy azt tapasztalja, hogy az egyik oldali végtagjai teljesen érzéketlenné válnak. Az arc szintén ernyedtté válhat, a nyelv kinyújtva félrelóg. Azonnali kórházi kezelés szükséges, ilyenkor ne habozzunk mentőt hívni!
A végtagokat érintő trombózis esetén jellemző az adott végtag megdagadása, nyomásra eltűnő lilás foltok, zsibbadás, ödémás területek. Amikor a tüdő ereit zárja el a vérrög, súlyos állapotról beszélünk, a kezelése sürgős orvosi beavatkozást igényel, a tünetek maguk is indokolják a segítségkérést: fulladozás, nehézlégzés, erős köhögés jelentkezik szinte azonnal.
Mit és hogyan vizsgál az orvos trombózisgyanú esetén?
Abban az esetben, ha a betegség még éppen csak kialakult, azonosítani, lokalizálni és vizsgálni kell a vérrögöt. Fizikális vizsgálatot követően általában vérvételre kerül sor, ahol a vérben jelenlévő D-dimer nevű fehérje koncentrációját mérik, amely fontos mutatója a trombózis jelenlétének. A laboreredményt minden esetben ultrahangvizsgálattal egészítik ki, ez a két módszer együttesen adhat csak tévedhetetlen bizonyítékot a vérrög jelenlétét illetően.
Tüdő érintettség gyanújának esetében mellkasi CT-vizsgálatot is elrendel a kezelőorvos. A kezelés menetéről a vizsgálati eredmények fényében dönt a szakember. Krónikus trombózis esetén a hangsúly inkább a korábbi kiváltó okok, rizikófaktorok feltérképezésén, illetve a megismétlődés esélyének kiküszöbölésén van: anamnézis, családi vonalak kutatása az örökletesség tényét bizonyítandó, vérvizsgálatok, melyek szintén genetikai előzményeket keresnek, valamint véralvadási vizsgálatok, amelyeket leggyakrabban kér a kezelőorvos.
Fontos, hogy trombózisgyanúval minél előbb orvoshoz kerüljön a páciens, legyen az sürgősségi helyzet, vagy akár az utánkövető vizsgálatsorozat. Mert trombózis esetén minden perc számít.
