Bezár
Bezár

Időpontfoglalás
3 kattintással!

Időpontfoglalás Azonnali hívás
Időpontfoglalás

Karácsonyi műtéti akció! Akár 300.000 Ft kedvezmény – protézisműtétekre is! Bővebben››

Blog

Keresztszalag-szakadás: okok, tünetek, vizsgálatok és kezelési lehetőségek

A keresztszalag-szakadás a térd stabilitását biztosító egyik fontos szalag részleges vagy teljes sérülése. Leggyakrabban hirtelen irányváltás, rossz leérkezés, megcsúszás vagy a térdet érő közvetlen erőhatás következtében alakul ki.

A sérülés tipikus tünete:

  • a térdben érzett pattanás vagy reccsenés;
  • gyorsan kialakuló duzzanat;
  • fájdalom;
  • terhelési nehézség;
  • instabil, megbicsakló térd.

Nem minden keresztszalag-szakadás igényel műtétet. A kezelést a sérült szalag, a térd stabilitása, a társuló sérülések, valamint a páciens életmódja és aktivitási céljai alapján kell meghatározni.

Mi a keresztszalag feladata?

A térdízületben két keresztszalag található:

  • elülső keresztszalag, ACL;
  • hátsó keresztszalag, PCL.

Az elülső keresztszalag elsősorban a sípcsont előrecsúszását és a térd túlzott rotációját korlátozza.

A hátsó keresztszalag a sípcsont hátrafelé történő elmozdulását gátolja.

A két szalag együtt segíti:

  • a térd stabilitását;
  • az irányváltást;
  • a fékezést;
  • a futást és ugrást;
  • a biztonságos leérkezést;
  • az egyenetlen talajon történő mozgást.

Mi okozza az elülső keresztszalag szakadását?

Az ACL-sérülések gyakran közvetlen ütközés nélkül történnek.

Gyakori kiváltó mozdulat:

  • hirtelen irányváltás;
  • gyors megállás;
  • rossz talajfogás;
  • befelé dőlő térd;
  • csavarás letapadt láb mellett;
  • megcsúszás;
  • kontrollálatlan leérkezés ugrás után.

Kockázatos sport lehet:

  • labdarúgás;
  • kézilabda;
  • kosárlabda;
  • síelés;
  • tenisz;
  • squash;
  • padel;
  • egyes küzdősportok.

Közvetlen ütközés is okozhat ACL-sérülést, különösen akkor, ha a térdet oldalirányú erőhatás éri.

Mi okozza a hátsó keresztszalag szakadását?

A PCL erősebb szalag, ezért sérülése gyakrabban kapcsolódik nagyobb energiájú traumához.

Gyakori kiváltó ok:

  • közlekedési baleset;
  • a sípcsont elülső részét érő erős ütés;
  • sport közbeni közvetlen ütközés;
  • a térd túlzott hátrahajlása.

PCL-sérülés esetén más szalagok, a meniscus vagy a porc is károsodhat, önálló sérülése extrém ritka.

Milyen tünetei vannak a keresztszalag-szakadásnak?

Akut tünetek

  • pattanó vagy reccsenő érzés;
  • éles fájdalom;
  • gyorsan kialakuló duzzanat;
  • terhelési nehézség;
  • csökkent mozgástartomány;
  • instabilitás;
  • a sport folytatásának képtelensége.

Később jelentkező tünetek

A fájdalom és a duzzanat néhány hét alatt csökkenhet, miközben megmaradhat:

  • a megbicsakló térd;
  • bizonytalanság lépcsőzéskor;
  • instabilitás irányváltáskor;
  • terhelés utáni duzzanat;
  • sport közbeni bizonytalanságérzés;
  • visszatérő térdfájdalom.

A tünetek csökkenése nem bizonyítja, hogy a szalag regenerálódott.

Milyen típusú keresztszalag-sérülések léteznek?

Részleges szakadás

A szalag rostjainak egy része folytonos marad.

A részleges szakadás lehet:

  • funkcionálisan stabil;
  • részben instabil;
  • jelentősen instabil.

A kezelés szempontjából nemcsak az MR-képen látható szakadás mértéke, hanem a térd tényleges stabilitása is fontos.

Teljes szakadás

A szalag folytonossága teljesen megszakad.

Teljes szakadás után:

  • egyes páciensek rehabilitációval stabilan használhatják a térdüket;
  • mások tartós megbicsaklást tapasztalnak;
  • aktív, irányváltással járó sportot végző pácienseknél gyakrabban merül fel műtét.

Csontos kiszakadás, avulsiós sérülés

Avulsiós sérülésnél a szalag a csont egy kisebb darabját is leszakítja a tapadási pontról.

Gyakrabban fordulhat elő:

  • gyermekeknél;
  • serdülőknél;
  • növekedésben lévő sportolóknál.

A kezelést a csontdarab elmozdulása és a térd stabilitása határozza meg. Nem minden avulsiós sérülés igényel műtétet, de elmozdult csontdarab esetén műtéti rögzítés válhat szükségessé.

Mit tegyen közvetlenül térdsérülés után?

  • Hagyja abba a sportot.
  • Ne próbálja ismételt guggolással vagy forgatással „letesztelni” a térdet.
  • Csökkentse a terhelést.
  • Hűtse rövid időszakokban a sérült területet.
  • Polcolja fel a lábat.
  • Jelentős instabilitás esetén használjon segítséget a járáshoz.
  • Kérjen ortopédiai vagy traumatológiai vizsgálatot.

Azonnali ellátás indokolt, ha:

  • a térd deformálódott;
  • a sérült nem tud ráállni;
  • gyorsan nagy duzzanat alakult ki;
  • a térd elakadt;
  • érzéskiesés jelentkezik;
  • a lábfej hideg vagy sápadt;
  • több szalag vagy csont sérülése merül fel.

Hogyan diagnosztizálják a keresztszalag-szakadást?

Anamnézis

A szakorvos megkérdezi:

  • hogyan történt a sérülés;
  • milyen irányban mozdult el a térd;
  • hallott-e pattanást;
  • milyen gyorsan alakult ki duzzanat;
  • tudott-e tovább sportolni;
  • tapasztal-e instabilitást.

Fizikális vizsgálat

A vizsgálat során értékelhető:

  • a térd duzzanata;
  • a mozgástartomány;
  • a fájdalom helye;
  • a szalagok stabilitása;
  • a meniscus-sérülés jelei;
  • a járás.

Speciális vizsgálat lehet:

  • Lachman-teszt;
  • elülső asztalfiókteszt;
  • pivot-shift teszt;
  • PCL gyanújánál hátsó asztalfiókteszt.

MR-vizsgálat

Az MR megmutathatja:

  • a keresztszalag állapotát;
  • a szakadás helyét;
  • a meniscus sérülését;
  • a porckárosodást;
  • az oldalszalagok állapotát;
  • a csontvelő sérülését.

Az MR eredményét mindig a tünetekkel és a fizikális vizsgálattal együtt kell értékelni.

Röntgenvizsgálat

Röntgen lehet szükséges:

  • törés kizárására;
  • csontos kiszakadás felismerésére;
  • tengelyeltérés vizsgálatára;
  • kopás megítélésére;
  • műtéti tervezéshez.

Mikor elegendő a műtét nélküli kezelés?

Konzervatív kezelés jöhet szóba, ha:

  • a térd funkcionálisan stabil;
  • nincs rendszeres megbicsaklás;
  • a páciens nem tervez nagy rotációs terhelésű sportot;
  • nincs azonnali műtétet igénylő társuló sérülés;
  • a páciens vállalja a rendszeres rehabilitációt;
  • a mindennapi aktivitás műtét nélkül is biztonságosan visszaállítható.

A konzervatív kezelés része lehet:

  • átmeneti terheléscsökkentés;
  • duzzanatcsökkentés;
  • mozgástartomány-fejlesztés;
  • combizomerősítés;
  • csípő- és törzsstabilizálás;
  • egyensúly- és koordinációs tréning;
  • sport- vagy munkaspecifikus rehabilitáció.

A cél nem az elszakadt szalag visszanövesztése, hanem a térd funkcionális kontrolljának javítása.

Mikor lehet szükség műtétre?

Keresztszalag-rekonstrukció merülhet fel, ha:

  • a térd rehabilitáció mellett is instabil;
  • ismételt megbicsaklások jelentkeznek;
  • a páciens irányváltással járó sporthoz szeretne visszatérni;
  • nehéz fizikai munkát végez;
  • társuló meniscus-sérülés kezelése szükséges;
  • több szalag sérült;
  • a konzervatív kezelés nem állította helyre a szükséges stabilitást;
  • a páciens aktivitási céljai műtét nélkül nem érhetők el biztonságosan.

A teljes szakadás, a fiatal életkor vagy a sportolói státusz önmagában nem jelent automatikus műtéti indikációt. A döntés egyéni mérlegelést igényel.

Mit jelent a keresztszalag-pótlás?

A keresztszalag-rekonstrukció során az elszakadt szalag funkcióját egy graftnak nevezett ínszövettel állítják helyre.

A graft származhat például:

  • a combhajlító ínból;
  • a quadricepsínból;
  • a patellaínból.

A beavatkozás rendszerint artroszkópos technikával történik. A műtéti tervet az anatómiai adottságokhoz, a sportterheléshez és a társuló sérülésekhez igazítják.

Mikor alkalmazható oldalsó megerősítés?

Bizonyos esetekben az ACL-rekonstrukció kiegészíthető laterális tenodézissel vagy más külső oldalsó stabilizáló eljárással.

Ez szóba jöhet például:

  • jelentős rotációs instabilitásnál;
  • fiatal, intenzív irányváltó sportolóknál;
  • korábbi graftszakadás után;
  • revíziós műtétnél;
  • bizonyos anatómiai kockázati tényezőknél.

Nem minden páciensnek van szüksége kiegészítő oldalsó stabilizálásra.

Mi történhet tartósan instabil térd esetén?

A kezeletlen keresztszalag-szakadás nem minden esetben vezet azonos következményekhez.

A tartósan instabil térd azonban ismételten megbicsakolhat. Ezek az instabilitási események növelhetik:

  • a meniscus-sérülés;
  • a porcfelszíni károsodás;
  • a tartós fájdalom;
  • a mozgásbizonytalanság;
  • a sportból való kiesés kockázatát.

A kezelés célja ezért nem feltétlenül minden szakadás megoperálása, hanem annak megállapítása, hogy a térd a páciens kívánt aktivitási szintjén stabilan használható-e.

Keresztszalag-sérülések kezelése az Emineo-ban

Az Emineo Magánkórház Térdsebészeti Központjában a keresztszalag-sérülések kivizsgálása és kezelése összehangolt betegútban történhet.

Az ellátás része lehet:

  • térdspecialista vizsgálata;
  • fizikális stabilitási tesztek;
  • képalkotó diagnosztika;
  • konzervatív rehabilitáció;
  • műtét előtti felkészítés;
  • személyre szabott graftválasztás;
  • artroszkópos keresztszalag-rekonstrukció;
  • indokolt esetben oldalsó megerősítés;
  • meniscusmegtartó beavatkozás;
  • műtét utáni rehabilitáció;
  • sportba való visszatérési tesztelés.

A kezelési terv célja nem csupán a térd stabilitásának helyreállítása, hanem a biztonságos visszatérés a páciens mindennapi és sporttevékenységéhez.

Cím: 1016 Budapest, Hegyalja út 7.
Telefon: +36 1 773 3333

Gyakori kérdések

Lehet járni elszakadt keresztszalaggal?

Igen, sok páciens a kezdeti fájdalom és duzzanat csökkenése után képes járni. Ettől azonban a térd még instabil maradhat, különösen fordulásnál vagy irányváltásnál.

Meggyógyulhat magától az elülső keresztszalag?

A teljesen elszakadt elülső keresztszalag magától ritkán gyógyul úgy, hogy a térd eredeti stabilitása visszaálljon.

Egyes páciensek azonban megfelelő rehabilitációval műtét nélkül is stabil funkciót érhetnek el.

Minden teljes szakadásnál műtét kell?

Nem. A döntés a térd stabilitásától, a páciens aktivitási céljaitól és a társuló sérülésektől függ.

Mennyi idő alatt múlik el a duzzanat?

Az akut duzzanat 1-2 hét alatt fokozatosan lecsökkenhet, de jelentős vagy visszatérő duzzanat esetén kontrollvizsgálat indokolt.

Mikor kell MR-vizsgálat?

MR-re akkor lehet szükség, ha keresztszalag-, meniscus-, porc- vagy más lágyrészsérülés gyanúja áll fenn, illetve műtéti terv készül.

Lehet sportolni műtét nélkül?

Bizonyos páciensek megfelelő rehabilitáció után visszatérhetnek egyenes vonalú vagy kisebb rotációs terhelésű sportokhoz. Az irányváltással járó sportoknál nagyobb lehet az instabilitás kockázata.

  • Megosztom

Egészségről érthetően

gyakori kérdésekre válaszolunk és segítünk eligazodni az egészségügy világában.

Laparoszkópos epekőműtét
Általános sebészet
Blog
8 perc

Laparoszkópos epekőműtét – miért nem érdemes halogatni?

Az epekövesség sokáig akár teljesen tünetmentes is lehet. Amikor azonban az epekövek hasi fájdalmat, görcsös rosszulléteket vagy egyéb panaszokat okoznak, a tartós... Tovább
Ínhüvelygyulladás tünetei, okai és kezelése
Blog
Kézsebészet
6 perc

Ínhüvelygyulladás: tünetek, okok és kezelés

Az ínhüvelygyulladás a kéz és a csukló egyik leggyakoribb mozgásszervi problémája. Legtöbbször ismétlődő mozdulatok, túlzott vagy tartós egyoldalú terhelés miatt alakul ki,... Tovább
Iskolai sportbalesetek: ficam, rándulás vagy törés
Baleseti ügyelet, traumatológia
Blog
12 perc

Iskolai sportbalesetek: ficam, rándulás vagy törés?

A tanévkezdéssel újra megtelnek az iskolaudvarok, a gyerekek rendszeresen használják a tornatermeket és a sportpályákat, amelyek miatt megszaporodnak az iskolai sportbalesetek. Egy... Tovább