Május 9. Protézis Nyílt Nap. Regisztráljon most››
Nem szabad félvállról venni a gyomorfekély tüneteit!
A lakosság mintegy 10 százaléka érintett gyomorfekélyben. Kialakulásának okai összetettek: okozhatja baktérium, túlzott alkoholfogyasztás, sérülések, gyógyszermellékhatások, valamint kialakulásának valószínűségét hordozhatjuk génjeinkben is.
Gyomorfekélyről akkor beszélünk, amikor a gyomorban lévő nyálkahártya folytonossága legalább 5 mm nagyságú területen megszakad. A gyomor nyálkahártyájának általános védelmi szerepe van, a gyomorsavtól szigeteli el a nyálkahártyasejteket. Amikor a gyomorsav mégis átjut a megsérült nyálkahártya felületén, fokozatos maró hatásával eljuttatja a nyálkahártyát a fekély kialakulásáig.
Így amikor az erősen savas pH-val bíró gyomornedv a nyombélben sem tud semlegesítődni – mert a védelmi funkciókért felelős gyomornyák, illetve a hasnyál nem képes ellátni gátló feladatait – akkor kezdődik a nyálkahártya savas felbomlása, azaz fekélyesedése.
Leggyakrabban egy baktérium, a Helicobacter pylori fertőzése a kiváltó ok, ez a baktérium tud ugyanis a gyomor savas közegében is életképes maradni. A Helicobacter pylori baktérium egyébként nagyon gyakori: a felnőtt lakosság 50 százaléka hordozza szervezetében, akár tünetmentesen is.
Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is számolni kell a gyomorfekély kialakulásával, általában a szteroid típusú gyógyszerek okolhatóak elsősorban, de a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők is ludasak lehetnek.
A Zollinger-Ellison szindróma egy tumoros megbetegedés, amely a túlzott savképzés kapcsán szintén gyomorfekélyt okoz.
Sokan összefüggésbe hozzák a gyomorfekélyt a szervezetre ható stressz állapottal is, amely huzamosabb ideig fennáll.
Sokkal inkább az bizonyítható, hogy dohányosok, intenzív alkoholfogyasztók esetében a fekély gyakrabban alakul ki, de természetesen tudjuk, hogy a stresszel terhelt életmód számtalan, egészségünkre veszélyes fizikai megbetegedés kockázatát is magában hordozza, így sajnos hosszú távon a gyomorfekély kiváltója is lehet.
Ahhoz, hogy pontos diagnózist állítson a kezelőorvos, szükség lehet gyomortükrözésre, illetve vizsgálni kell a Helicobacter pylori jelenlétét is. A gyomortükrözés során szövettani mintavétel is ajánlott. Sok esetben a kezelőorvos laborvizsgálatokat is elrendel.
A fekélyt általában gyógyszerrel próbálják visszaszorítani, amihez erősen ajánlott a teljes életmódváltás, valamint az akut stádiumot követő több hetes kímélő életmód. A fekély helyzetétől, állapotától és a beteg életkorától függően műtéti eljárás is szóba jöhet a gyógyulás felé vezető úton.
gyakori kérdésekre válaszolunk és segítünk eligazodni az egészségügy világában.