Mi a teendő, ha sísérülést szenved?

Utolsó frissítés: 2026. július

Síbaleset után először a helyszínt kell biztonságossá tenni, majd értesíteni kell a pályaszolgálatot vagy a hegyi mentőket. A sérültet nem szabad feleslegesen mozgatni, különösen fejet, nyakat, gerincet vagy medencét érintő sérülés gyanúja esetén. Súlyos fájdalom, deformitás, eszméletvesztés, légzési nehézség vagy érzéskiesés sürgős ellátást igényel.

Külföldi síelés előtt az Európai Egészségbiztosítási Kártya mellett külön, téli sportokra és hegyi mentésre is érvényes utasbiztosítás megkötése javasolt.

Mit tegyen közvetlenül a síbaleset után?

1. Biztosítsa a baleset helyszínét

A lejtőn fekvő sérültet a felülről érkező síelők nehezen vehetik észre. Amennyiben ez biztonságosan megoldható, a baleset helyét feljebb elhelyezett, keresztbe tett sílécekkel vagy jól látható személlyel kell jelezni.

Ne veszélyeztesse saját magát vagy a többi síelőt.

2. Értesítse a pályaszolgálatot

Hívja:

• a helyi sípálya mentőszolgálatát;
• a legközelebbi felvonóállomás személyzetét;
• szükség esetén a 112-es európai segélyhívót.

Mondja el:

• melyik pályán történt a baleset;
• melyik pályajelzés vagy felvonó közelében vannak;
• hány sérült van;
• a sérült eszméleténél van-e;
• milyen sérülés gyanúja merül fel.

A FIS szabályai szerint a síelőknek segítséget kell nyújtaniuk baleset esetén, és a baleset résztvevőinek, illetve tanúinak azonosítaniuk kell magukat.

3. Ne mozgassa feleslegesen a sérültet

Ne próbálja:

• felállítani;
• „helyretenni” a sérült ízületet;
• lehúzni a síbakancsot;
• kinyújtani a deformálódott végtagot;
• tesztelni, hogy a sérült tud-e tovább síelni.

Kivételt jelenthet, ha a sérült közvetlen veszélyben van, például a pálya beláthatatlan részén fekszik, és a helyzet biztonságosan nem biztosítható.

4. Tartsa melegen

A hóban fekvő sérült gyorsan lehűlhet. Takarja be kabáttal vagy hővédő fóliával, de ne gyakoroljon nyomást a sérült testrészre.

5. Figyelje az állapotát

Ellenőrizze:

• reagál-e a megszólításra;
• megfelelően lélegzik-e;
• van-e erős vérzés;
• romlik-e a tudatállapota;
• jelentkezik-e hányinger, zavartság vagy emlékezetkiesés.

Eszméletlen vagy nem megfelelően lélegző sérültnél kövesse a segélyhívó utasításait, és kezdje meg az elsősegélynyújtást a képzettségének megfelelően.

Mely tünetek igényelnek azonnali kórházi ellátást?

Fejsérülés után a tünetek később is erősödhetnek. A sisak csökkenti bizonyos sérülések kockázatát, de nem zárja ki az agyrázkódást vagy más koponyasérülést.

Melyek a leggyakoribb sísérülések?

Térdszalag-sérülések

Síelés közben gyakran sérül:

• az elülső keresztszalag;
• a belső oldalszalag;
• a meniscus;
• az ízületi porc.

A térd csavaró terhelése akkor is jelentős lehet, ha a síléc kötése kiold.

Váll- és kulcscsontsérülések

Kinyújtott karra vagy közvetlenül a vállra történő esés okozhat:

• vállficamot;
• kulcscsonttörést;
• rotátorköpeny-sérülést;
• felkartörést.

Kéz- és hüvelykujjsérülések

A síbotba kapaszkodó kézre eséskor sérülhet a hüvelykujj oldalszalagja. A csukló és a kéz csontjainak törése szintén előfordulhat.

Boka- és lábszársérülések

Bár a modern síbakancs stabilizálja a bokát, nagy energiájú eséskor lábszár-, boka- vagy lábsérülés is kialakulhat.

Fej-, nyak- és mellkasi sérülések

Nagy sebességű ütközéskor, fának vagy más síelőnek ütközve súlyos, akár életveszélyes sérülés is történhet.

Mit fedez az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem utasbiztosítás és nem általános baleset-biztosítás.

A kártya az ideiglenes külföldi tartózkodás során orvosilag szükséges, állami rendszerben nyújtott ellátáshoz biztosíthat hozzáférést az adott országban biztosított személyekkel azonos feltételek mellett.

Az EHIC általában nem fedezi:

• a magánellátást;
• a hegyi vagy helikopteres mentést;
• a hazaszállítást;
• az út megszakításának költségeit;
• a poggyász vagy felszerelés károsodását.

Síelés előtt ezért olyan utasbiztosítást érdemes választani, amely kifejezetten fedezi a téli sportokat, a hegyi mentést és szükség esetén a hazaszállítást.

Mikor folytatható az ellátás Magyarországon?

A helyszíni orvos döntheti el, hogy a sérült:

• hazautazhat-e;
• milyen módon szállítható;
• szükség van-e azonnali műtétre;
• elhalasztható-e a beavatkozás;
• szükséges-e rögzítés vagy trombózis-megelőzés.

Súlyos sérülés esetén nem biztonságos kizárólag azért hazautazni, hogy a kezelés Magyarországon történjen.

Hazatérés után vigye magával a kontrollvizsgálatra vagy az ellátást folytató intézménybe:

• az ambuláns lapot;
• a zárójelentést;
• a röntgen-, CT- vagy MR-felvételeket;
• a képalkotó vizsgálatok leleteit;
• a kapott gyógyszerek listáját;
• a műtéti vagy rögzítési dokumentációt.

Mikor szükséges itthon ismét orvoshoz fordulni?

A külföldi elsősegély nem minden esetben jelenti a teljes kivizsgálás lezárását.

Szakorvosi kontroll javasolt, ha:

• a térd továbbra is duzzadt vagy instabil;
• a fájdalom nem csökken;
• a sérült végtag nem terhelhető;
• zsibbadás vagy gyengeség jelentkezik;
• a rögzítés nyom, túl szoros vagy meglazult;
• keresztszalag-, meniscus- vagy porcsérülés merül fel;
• váll-, kéz- vagy bokaspecialista vizsgálat szükséges;
• rehabilitációs tervet kell készíteni.

Hogyan történik a sísérülések ellátása az Emineo-ban?

Az Emineo Magánkórházban a páciens sérülésének jellegétől függően traumatológus, ortopéd szakorvos vagy az adott testrészre specializálódott sebész végezheti a vizsgálatot.

A betegút része lehet:

1. traumatológiai vagy ortopédiai vizsgálat;
2. helyben elérhető röntgen vagy ultrahang;
3. szükség esetén további képalkotó vizsgálat;
4. rögzítés, sebellátás vagy konzervatív kezelés;
5. térd-, váll-, kéz-, boka- vagy lábspecialista bevonása;
6. indokolt esetben műtéti kezelés;
7. gyógytorna és személyre szabott rehabilitáció;
8. a visszatérés támogatása a mindennapi mozgáshoz vagy sporthoz a megfelelő posztrehabilitációs tréninggel.

Az Emineo baleseti ügyelete minden nap 8:00 és 20:00 között fogad baleseti sérüléseket. Az ortopédiai ügyelet hétfőtől péntekig 8:00 és 20:00 között érhető el.

Cím: 1016 Budapest, Hegyalja út 7.
Telefon: +36 1 773 3333

Hogyan csökkenthető a sísérülés kockázata?

• A kötést szakemberrel állíttassa be testsúlyához, magasságához, tudásszintjéhez és síbakancsához.
• Viseljen megfelelő méretű bukósisakot.
• A szezon előtt fejlessze combizmai erejét, egyensúlyát és állóképességét.
• Az első napon ne próbálja azonnal elérni a korábbi teljesítményét.
• Tartsa be a pálya jelzéseit és a FIS közlekedési szabályait.
• A sebességet igazítsa a látási, hó- és forgalmi viszonyokhoz.
• Ne síeljen alkohol vagy tudatmódosító szer hatása alatt.
• Fáradtság esetén tartson pihenőt.
• Ismeretlen vagy technikailag nehéz pályára csak megfelelő tudással induljon.
• Pályán kívül kizárólag megfelelő tudással, felszereléssel és helyi szakértő vezetésével síeljen.

Gyakori kérdések

Szabad-e tovább síelni, ha esés után még tudok járni?

A járóképesség nem zárja ki a szalag-, meniscus- vagy kisebb töréses sérülést. Instabilitás, duzzanat, éles fájdalom vagy bizonytalan terhelhetőség esetén ne folytassa a síelést.

Le kell venni a síbakancsot sérülés után?

Súlyos boka- vagy lábszársérülés gyanúja esetén ne próbálja erővel eltávolítani. Várja meg a pályamentőket, akik szakszerűen rögzítik és mozgatják a sérült végtagot.

Hazautazhatok autóval keresztszalag-sérülés után?

Ezt a vizsgáló orvossal kell egyeztetni. A hosszú utazás, a duzzanat és a rögzítés trombóziskockázatot vagy további panaszokat okozhat.

Mikor kell MR vizsgálat sísérülés után?

MR-vizsgálat elsősorban szalag-, meniscus-, porc- vagy más lágyrészsérülés tisztázására lehet szükséges. Az első vizsgálatot azonban fizikális vizsgálat és sérüléstől függően röntgen előzheti meg.