Herevisszér-tágulat

A here visszereinek kóros tágulata, melynek oka a vénás vér elfolyási zavara. A vénás pangást minden olyan tényező tovább ronthatja, amely hasűri nyomásemelkedéssel jár (pl. székrekedés, krónikus légúti betegségek, bizonyos, ún. tárolási anyagcsere-betegségek, májbetegségek). Kezelés nélkül a tartós vénás pangás a herében és a mellékherében nyomás-, és hőmérsékletemelkedést okoz, amely az esetek 30-50 százalékában csökkent nemzőképességet eredményezhet.

A kezelés célja és a műtéti javallat

A kezelés célja, hogy a here számára kedvezőtlen vénás nyomásemelkedést a tágult visszerek lekötésével megszüntessük. A műtétnek abszolút sürgőssége nincs, tehát választott időpontban végezhető, azonban a várakozás növeli a herekárosodás lehetőségét.

A tágult herevénák lekötése elvégezhető mind lágyéktáji feltárásból, mind kis hasi feltárásból, mind pedig laparoszkópos (videokontroll mellett kis metszéseken át a hasüregbe vezetett eszközök segítségével) műtéttel. A célszerű műtéti eljárás megválasztása az operáló sebész feladata.

A betegre háruló kockázatok

Valamely beavatkozás abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem garantálhatja.

Általában műtéti kockázatnak az eredménytelenség, illetve az olyan szövődmények valószínűségét nevezzük, amelyek a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak, bekövetkeztük előre nem látható és teljes biztonsággal nem védhető ki. Értelemszerű, hogy ezekért a sebészt nem terheli felelősség, ezt a (minimális) kockázatot a betegnek kell vállalnia, amikor beleegyezést ad a műtéthez. Ilyen kockázati tényezők pl. a szokatlan anatómiai viszonyok, más társuló betegség vagy kóros állapot, a szervezet szokatlan reakciója a műtét során felhasznált anyagokra, illetve magára a műtéti beavatkozásra, nem sterilitási hibából fakadó ún. endogén fertőzés, megfelelő tanúsítvány ellenére előforduló anyaghiba.

Mindezek a mindennapi gyakorlatban vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, visszér-gyulladás vagy rögösödés, a várttól elmaradó gyógyeredmény, illetve késői szövődmények (pl. hasüregi műtétek utáni bélösszenövések talaján kialakuló működési zavar) formájában jelentkezhetnek, de ezek statisztikai gyakorisága messze elmarad a műtét nélkül bekövetkező állapotromlás valószínűségéhez képest.

Fenti általános meggondolásokon túlmenően herevisszér-műtéteknél az alábbi kockázatok mérlegelendők: lágyéktáji műtétnél az erek anatómiai variációja miatti elégtelen vagy túlzott lekötése, laparoszkópos műtétnél az eszközök bevezetése során melléksérülés (bél vagy nagyér sérülés) lehetőségével (1%) kell számolni, amelyek esetén nyílt műtéti beavatkozásra is sor kerülhet. Kialakulhat fertőzés, a műtéti területen hegesedés, herekárosodás, ritka esetben esetleg herezsugorodás, mellékhere-gyulladás, herevízsérv, illetve előfordulhat a herevisszér-tágulat kiújulása is.

Műtéti előkészítés

A szükséges vizsgálatok, az előkészítés és az altatás mikéntje az altatóorvos véleményétől is függenek. Speciális előkészítést a herevisszér-műtét nem igényel. Az altatás miatt a műtét előtt legalább 6 órás éhgyomor szükséges (azaz sem enni, sem inni nem szabad). Laparoszkópos műtétnél előző nap délután már csak folyadékot szabad fogyasztani és szükséges lehet a vastagbél kitisztítása is.

A műtét utáni szakkal kapcsolatos tudnivalók

Az ébredés után a beteg még infúziót kap, de néhány óra múlva már szájon át fogyaszthat folyadékot, szilárd ételt azonban a műtét napján az altatás miatt nem ehet. Műtét után a beteg aznap vagy másnap távozhat a kórházból, amennyiben közbejött körülmény ezt nem akadályozza. Otthonában felkelhet, sétálhat. Iskolába, közösségbe a műtét után 1-2 héttel engedhető, sportolni 4 hét után lehet.

Honlapunkon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani. Honlapunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.