Idegsebészeti szakrendelés

Idegsebészeti szakrendelés – az idegrendszer, a koponya és a gerinc megbetegedéseinek vizsgálata és sebészi kezelése

Az idegsebészetről általánosságban

Az idegsebészet az idegrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi tudományág, tulajdonképpen a neurológia sebészi szakága.

A központi- (gerinc és agy) és a perifériás idegrendszer megbetegedéseinek gyógyításához szükséges diagnózis felállítása sokrétű. A diagnózis felállításához gyakran szükséges társszakmák (neurológia, reumatológia, fül-orr-gégészet, szemészet, ortopédia) valamint radiológiai képalkotó és elektrofiziológiai (EEG,EMG,ENG) vizsgáló módszerek bevonása is.

Az idegsebészeti vizsgálatról

A betegvizsgálat során feltérképezzük a tüneteket és a panaszokat, a képalkotó vizsgálatok képanyagával összevetve a lehető legpontosabban meghatározzuk a probléma helyét, a sebészi kezelés szükségességét, időzítését (sürgős vagy időzíthető) és adott esetben a javasolt műtéttechnikai megoldást. A beteg elé tárjuk a betegség természetéből adódó kockázatokat (mi történik, ha egy javasolt műtét elmarad), és magának a sebészi kezelésének a kockázatát is.

Mikor van szükség idegsebészre?

Idegrendszerünk betegségei lehetnek egyfelől veleszületett rendellenességek, mint pl. csontfejlődési (pl. nyitott gerinc) zavarok, érfejlődési rendellenességek, másfelől szerzett megbetegedések, degeneratív, daganatos kórképek (pl. agydaganat) traumás sérülések. A gerinc degeneratív elváltozásai, mint a porckorongsérv, csigolyatörés, gerinc- vagy idegcsatorna-szűkület mára népbetegséggé vált az ülő és mozgásszegény életmód eredményeképpen.

Egyes agyi, funkcionális (működészavar talaján kialakult) kórképek, mint a Parkinson-kór egyes esetei vagy egyes epilepsziás tünetekért felelős agyi gócok neurológiai lokalizációt követő eltávolítása is lehetséges műtéti eljárással.

A perifériás idegpályák legjellemzőbb kórképe az úgynevezett alagút-szindróma, amely a legtöbbször kéztőben futó idegpályák kompressziójából adódik. Az alagút elnevezés ebben az esetben anatómiai utalás, azok az idegek, amelyek valamilyen nyomás hatására érzékennyé válnak, testünk egy-egy alagút szerű mélyedésében helyezkednek el, például a könyök esetében vagy a csuklóban. Az alagút-szindróma gyulladás, törés, sérülés, tumor vagy vérömleny következtében alakul ki, illetve bizony körülmények fennállása során könnyebben előfordulhat: várandósság, a hormonháztartás változásai (pl: változókor), vagy akár a cukorbetegség kísérő tüneteként is jelentkezhet. A konzervatív kezelésre nem reagáló esetben műtétre lehet szükség, amelyet legtöbbször idegsebész végez.

Mi történik egy idegsebészeti rendelőben?

Mint általában egy beteg vizsgálat során lenni szokott rögzítjük a beteg kórelőzményét. Az orvos kikérdezi a beteget, ami a problémáját érintheti. Az idegsebészeti vizsgálat során az idegrendszer állapotát mérjük fel. Vizsgáljuk a végtagok izmait, tónusát, izmainak és kiváltható reflexeinek erejét, a fájdalom vagy zsibbadás, esetleg érzéketlenség kiterjedését, jellegét, intenzitását, a gerincszakaszok mozgását, mozgathatóságát. Az orvos ellenőrzi az agyidegek működését.

A legtöbbször szükséges képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MR) felvételek elemzése, elektrofiziológiai kivizsgálás vagy lelet értelmezése és a klinikai tünetekkel való összevetése, mely mind segít a pontos diagnózis felállításában. Az EMG az izmok megfelelő mozgását, erejét, míg az ENG vizsgálat a központi idegrendszer kilépő idegeinek vezetési képességét segít felmérni.

Ezt követően az idegsebész terápiás tervet készít, amelyben javaslatot tesz megfelelő gyógymód (konzervatív vagy sebészi) kiválasztására.

Szakorvosaink, munkatársaink:

Idegsebészeti szakrendelés