Ágyéki nyílt, fúziós műtét szűkület, instabilitás vagy csigolyaelcsúszás miatt

Gerincinstabilitás és csigolyaelcsúszás

Gerincoszlopunk stabilitása, tartása, a gerinc fiziológiás görbületei, részben a csigolyák ízületi kapcsolatain, azokat stabilizáló szalagrendszeren, a porckorongok rugalmasságán, valamint a gerinc melletti izomkötegek működésén/tónusán keresztül valósul meg.

A gerinc statikai felépítését biztosító elemek sérülése, degenerációja, a gerinc instabilitásához és a csigolyák elcsúszásához a gerincszerkezet dezintegrációjához vezethet, amely a gerinc fiziológiás görbületeinek deformitását eredményezheti.

Az eltéréseket a legkülönbözőbb képalkotó eljárásokkal szükséges feltérképezni.

A röntgen- és CT-felvételek többnyire a gerinc csontos elemeinek (csigolyák, csatornák) állapotára, alakjára, a csatornák kaliberére és csigolyák elhelyezkedésére vonatkozóan mutatnak fontos részleteket, míg az MR-vizsgálat segít a gerinc kötőszövetes elemek (szalagok, porckorongok) állapotfelmérésében, az alaki viszonyok, torzulások/degenerációk mértékének feltérképezésében. A képalkotó vizsgálatokkal nyert információ mind nélkülözhetetlen egy műtéti terv felállításához.

Az idő előrehaladtával degeneratív folyamatok, esetleg nagyobb terhelés eredményeképpen, de akár alkati sajátosságokból kifolyólag is, a porckorongok elfajulhatnak, így előboltosulhatnak/kitüremkedhetnek, az ízületek elengedhetnek/kilazulhatnak, de akár hyperthrophizálhatnak (kóros mértékben megnagyobbodhatnak), a csigolyák összeroppanhatnak, el- vagy összecsúszhatnak, melynek eredményeképpen a gerinc- vagy az idegcsatornák (amelyeken keresztül az idegek haladnak és kilépnek a gerinccsatornából) beszűkülhetnek, csaknem bezáródhatnak.

A felvétel a csigolyaelcsúszás mechanizmusának sematikus képét mutatja. A kisízület lazulása (mely  a sors kapcsolat biztosítja két csigolya között) a csigolyák egymáshoz viszonyított helyzetében elmozdulást/elcsúszást eredményez.

A fúziós műtétek célja

A gerincstabilizációs műtétek célja az ideglemelek (gerincvelő, idegek) kompressziójának (megnyomásának) megszüntetése/felszabadítása, és a gerinc szerkezeti felépítésének minél stabilabb lehetőség szerinti fiziológiás rekonstrukciója.

A nyílt fúziós gerincstabilizációs műtét egy komplex gerincsebészeti eljárás.

A nyílt stabilizációs műtét

A műtétet hasonfekvő helyzetben, általános érzéstelenítésben és altatásban végezzük.

A nyitott műtét alatt a konvencionális megközelítést értjük, amikor a műtét során az ágyéki gerinc középvonalában egy lényegesen hosszabb 15-25 cm-es, egyenes bőrmetszést ejtünk, majd a gerinc mellett elhelyezkedő ún. paravertebralis izmokat leválasztjuk. Ez egy elég jelentős hatás, de az izmok a műtétet követő hetekben visszatapadnak helyükre. A leválasztott izomköteg alatt feltárjuk a gerinccsatorna csontos hátsó szerkezetét.

A megfelelő anatómiai tájékozódási pontokat képerősítő RTG berendezés segítségével azonosítjuk. Ezek a pontok fontos támpontul szolgálnak a csavarok behelyzési pontjának azonosításában a RTG berendezés segítségével, mely lehetőséget biztosít a csavarok megfelelő helyre történő bevezetésének ellenőrzésére.

A csavarok behelyezését követően a gerinc szerkezetét megbontva eltávolítjuk azokat az elemeket, melyek kórosan elfajultak és a szűkületet okozzák (ezek az elemek eltávolíthatóak, mert a csavarok és rudak (fúzió) segítségével újra kialakítjuk a stabil gerincet). A gerinc- és idegcsatornákat rekalibráljuk (megfelelő méretűre alakítjuk, mint amikor a vízvezetérendszerben eltávolítjuk a vízkövességet). A gerinccsatornában elhelyzekedő gerincvelőt vagy idegeket, az idegcsatornában haladó ideget felszabadítjuk, kellő helyet kialakítva számukra.

A műtét ezt követő fázisában feltárjuk és azonosítjuk a két csigolya között helyet foglaló porckorongot, amelyet teljes egészében eltávolítunk. A porckorong eltávolításával kialakított csigolya közti résbe egy ún. távtartót ültetünk be, mely biztosítja, hogy a csigolyák ne essenek össze/ne “üljenek” egymásra, idegcsatorna-szűkületet okozva.

A kellő dekompressziót követően a csigolyatestekbe vezetett csavarokat rudak segítségével kötjük össze, véglegesítve a gerinc belső rögzítését. A sebzést rétegesen zárjuk, és a sebben draint hagyunk, melyet a műtétet követő 2-3 napon távolítunk el.

A felvételen jól látható a bal szélen a műtét előtti helyzetben, amint a két csigolya között egy lépcsőképződés látható a röntgenfelvételen (csigolyaelcsúszás), a jobb oldali képpáron pedig megfigyelhető a gerinc mesterségesen létrehozott belső rögzítése (sínezése) csavaros-rudas rendszerrel, a csigolyák között pedig jól kivehető a távtartó apró kontúrjelzője.

A műtét előtt szükséges teendők

Műtét előtt szükséges labor, EKG és mellkasröntgen vizsgálatok elvégzése, majd a leletekkel egy altatóorvosi vizsgálatv következik.

A műtétet általános érzéstelenítésben, altatásban végezzük.

A műtétet követő időszak

A stabilizációs műtétet követően a beteg a műtét napján ágyban fekszik többnyire hanyatt, de pár órával a műtétet követően már elfordulhat fekvő helyzetben.

A műtétet követő napon gyógytornász segítségével megkezdődik a beteg mobilizációja és az alapvető tornagyakorlatok, mozdulatsorok (ágyból történő felkelés stb) bemutatása és begyakorlása.

A műtétet követően

  • 6 hétig!! szigorú üléstilalom javasolt. Leülni csak a legszükségesebb esetekben, rövid ideig engedélyezett. A hajolgatás és kisebb teher emelése sem javasolt ebben az időszakban. 6 hét után is csak fokozatosan, hozzávetőleg 3 hónap alatt lehet visszatérni a megszokott életvitelhez.
  • Stabilizációs műtétet követően corset viselése opcionális, a sebész a műtét és betegség jellege alapján szükségesnek tarthatja ún. Cheneau corset 6-8 hetes viselését (lefekvés során levehető)
  • vérhígító kezelés folytatása a műtétet követő 2 hétig szükséges.
  • Műtétet követően gyulladáscsökkentő és izomlazító gyógyszeres kezelést írunk fel, melyet 3-4 hétig javasolt szedni

A beteg a műtét harmad- vagy negyednapján, amennyiben belszervi és neurológiai státusza engedi, otthonába távozhat.

Otthonában 4 héten keresztül (2×14 alkalom) gyógytorna szükséges.

A varratszedés a műtétet követő 10. napon történik.

A műtétet követő 6. héten ambuláns kontrollvizsgálatra várjuk a betegeket.

A műtét nem garancia, hanem lehetőség a gyógyulásra!

Egy műtét sikerét a műtéten túl nagymértékben segíti a beteg közreműködése, az utókezelés javallatainak betartásával/végrehajtásával és javasolt életmódtanácsok betartásával.