Mikor van szükség csípőprotézisre?

Míg régen ameddig lehetett, halasztották a csípőprotézis-műtétet, napjainkban akár fiatal korban is sor kerülhet az operációra, hiszen az elsődleges cél, hogy a páciens fájdalommentesen, számára megfelelő életminőségben élhesse az életét. Miben változott még a csípőprotetika? Dr. Udvarhelyi Iván ortopéd-traumatológust, az Emineo Magánkórház csípősebész főorvosát kérdeztük.

Mi az oka annak, hogy manapság egyre több protézisműtétet végeznek?

Fontos tudni, hogy a degeneratív betegségek nagy része helyes életmóddal: normális testsúllyal, normális aktivitással, normális táplálkozással megelőzhető. Sajnos ebben a megelőzésben mi, magyarok nem állunk jó helyen. Továbbá bizonyos betegségek, porcdefektus, térdízületi vagy más ízületi instabilitás, vagy tengelyeltérés hajlamosítanak az ízületi kopás kialakulására. Ezen állapotok időbe való felismerése rendkívül fontos lenne, ám sajnos nem mindig ismerik fel még ortopéd sebészek sem a kezelésre szoruló problémákat. Amennyiben diagnosztizálásra kerülnének ezek az eltérések, még időben lehetőség lenne korrekciós műtétre, ám ha nem kezelik időben ezeket a defektusokat, a beteg olyan stádiumba kerül, amikor már nincs más választás, csak az ízületi artroplasztika elvégzése.  Összefoglalva a degeneratív betegségek számának növekedésével, valamint a helytelen életmód miatt egyre nagyobb az igény a protetikai beavatkozásokra is.

Általában milyen életkorúak esetében van szükség csípőprotézisre?

Csípőprotézis-műtétre diagnózistól függően gyakorlatilag bármilyen életkorban (felnőtt) sor kerülhet. Nem megfelelően felismert és kezelt csípőficamos beteg például viszonylag korán, akár 20-25 évesen kerülhet olyan helyzetbe, hogy nincs más megoldás, csak a protézis beültetése. Régen az volt az elmélet, ameddig tudjuk, halasszuk a protézist beültetését. Ez részben magyarázható azzal, hogy korábban a revíziós technikák (a csípőprotézis újra cserélése) és az implantátumok nem voltak olyan fejlettségi szinten, hogy az implantátum elkopása után a  cserét megfelelő minőségben el lehessen végezni. Mára ez megváltozott, így amikor nincs más értelmes alternatíva, akkor érdemes a protézist fiatalon, aktív életkorban is beültetni. Így a páciens újra egy mozgó és nem fájó ízülettel élheti korlátozásoktól mentes életét.

Milyen okai vannak, ha csípőprotézist javasol a kezelőorvos?

Meg lehet próbálni konzervatív terápiával a betegséget gyógyítani, azonban azt muszáj felismerni, hogy ezek a konzervatív kezelések érnek-e valamit vagy nem. Egy rossz tengely, egy instabilitás, combfejelhalás talaján kialakult betegség esetében kizárt, hogy konzervatív módon gyógyítható legyen. Ezekben az esetekben muszáj a műtéti technikákhoz nyúlni, azaz be kell rakni a protézist, mert a cél az, hogy a beteg aktív életkorában – de természetesen idős korában is – olyan életminőséget tudjuk biztosítani, ami számára elfogadható.

Miben különbözik a 10-15 évvel ezelőtti csípőprotézis-műtét a mostani, modern technikáktól?

A csípőprotetika alapelvei a kezdetektől (60-70-es évek) lényegében nem változtak. Az alapelvek, azaz az, hogy beütünk egy vápát és egy szárat és a kettő között súrlódásmentes felületet hozunk létre – nem változott semmit. De természetesen a folyamatos innovációnak köszönhetően az implantátumok geometriája, formája, a beültetés technikája hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Fontos megjegyezni, hogy manapság nagyon sok olyan publikációval találkozunk, amely nem teljesen állja meg a helyét. Manapság divatos szóhasználat az „izomátvágás nélküli műtét”. Fontos tudni, hogy olyan műtét, amelynek során szándékosan izmot vágunk át, nagyon kevés van, és annak megvan az oka, hogy miért kell átvágni. A valóság az, hogy a feltárások nagyon nagy százaléka során semmilyen izmot nem bántunk, az izom közti résekben haladva tárjuk fel a vápát is és a szárat is, a combcsontnak azt a részét, ahol a protézisszárat be lehet ültetni.

Közel 20 éve mi magunk is behoztunk az országba olyan minimál invazív technikákat, ahol a már meglévő, létező feltárásokat, ha nem is alapjaiban módosítottuk, de finomítottuk azért, hogy még ennél is kevesebb lágyrészt sértsünk. Hangsúlyozom, izmot régen sem és most sem vágunk át. A cél az, hogy megfelelő geometriával, megfelelő pozícióban ültessük be a protézist azért, hogy a beteg állni, ülni, tudjon, járni tudjon rajta stabilan, fájdalommentesen. Ezek a csípőprotetika alapcéljai.  

Mi a helyzet az implantátumokkal?

Az implantátumok rengeteget fejlődtek.A változtatások leginkább az implantátumok anyagában, felszíni kiképzésében eredményeztek olyan módosításokat, amik korábbinál stabilabb rögzülést tesznek lehetővé. Ez nagyon jó hír, hiszen korábban az protézisek bizonyos idő utáni lemozdulása okozta a legtöbb panaszt.

Anyagát és felszínét tekintve a korábbi fém-műanyag a mai napig is jó kombináció, melynek egyetlen hátránya van, hogy a műanyag idővel kopik. A kopás pedig nemcsak önmagában baj, hanem instabilitáshoz is vezet, hiszen a polietilén vápa kikopik, lötyög benne a fej. (Fém fej helyett alkalmazható kerámia fej is, ami például fémallergiás betegeknek is beültethető.) Azonban ezen a téren is történtek fejlesztések: ma már magas keresztkötésű polietiléneket alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy a felület jóval keményebb, és minimálisra csökkent a kopás.

További előny, hogy ma már a csont minőségétől függően cement nélküli is lehet alkalmazni a rögzítéshez. Napjainkban már jóval több cement nélküli beültetést végzünk mint hagyományos cementest.

Mennyi ideig tart egy csípőműtét?

A csípőműtétet meg lehet csinálni tökéletesen 35 perc alatt és pocsékul három óra alatt. A műtét ideje nem feltétlenül van párhuzamban a minőségével. A normál csípőműtét átlagosan körülbelül 40-60 perc között elvégezhető, de előfordul olyan eset, amikor ennél jóval több időre, elsősorban revíziós műtéteknél akár két és fél – három órára van szükség.

Mennyi a felépülési idő és milyen utókezelése kell számítani?

Nagyon fontos az, hogy milyen implantátum és hogyan van beültetve a betegbe, de legalább ilyen fontos az is, hogy milyen az utókezelés. Itt is történt változás. Harminc-negyven évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy a csípőprotézis-műtét után hat hétig ne álljon rá a beteg a lábára. Ez a hozzáállás lényegesen megváltozott mára: a cement nélküli protézisek a terhelhetősége nagymértékben változott. Ennek köszönhetően a cement nélkül protetika ma 95 százalékban teljes súllyal terhelhető már  a műtét után. Ez azt jelenti, hogy a beteg a műtét másnapján az operatőr és a gyógytornász felügyeletével felkel, aki megmutatja neki azokat a mozdulatokat, amelyeket nem szabad végeznie, és megtanítja arra is, hogyan kell felkelni ágyból, székről, hogy lehet leülni, fürdőszobát, vécét, zuhanyzót, lépcsőt használni.

A beteget a műtétet követő harmadik-negyedik napon hazaengedjük, ahol gyógytornász irányításával végzi az előírt mozdulatokat, gyakorlatsorokat.

Kórházi rehabilitációs elhelyezés a műtét után nem feltétlenül szükséges, az első kontroll hat héttel a műtétet követően történik meg. Amennyiben akkor a kezelőorvos úgy látja, hogy a beteg mozgása nem megfelelő, nem kielégítő, akkor a megfelelő hátterű rehabilitációs intézménybe irányítjuk a beteget, ahol két-három hetet tölt el, hogy a mozgásfunkció javuljon.

Mennyi ideig használhatja a pácienst a beültetett protézist?

Ez sok dologtól függ. Például attól, hogy milyen protézis milyen módon van beültetve, a beteg túlsúlyos-e, végez-e olyan fizikai munkát, sportot, ami a protézis mechanikai szerkezetét hosszú távon károsítja. A protézis minősége mellett a mechanikai erőbehatások és beültetési pozíció azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy protézist mennyi ideig tud használni a páciens. Ez az időtáv általában tizenöt-húsz évre tehető, de volt már olyan csípőprotézis, ami 35-40 évet is kibírt.

Ha mindkét oldalnál szükség van csípőprotézisre, egyszerre elvégezhető a műtét? Ha nem, mennyi idő múlva lehet elvégezni a másik oldal operációját?

Klasszikus ortopéd szemlélet szerint lehet egy időben végezni kétoldali csípőprotézis-műtétet, de ez nem veszélytelen. Egy olyan fontos indikációja van annak, amikor kétoldali protézis műtétet végzünk egyszerre: a kétoldali csípő kontraktúrával járó állapotok, melyek közül a legismertebb az ún. Bechterew-kór. Fontos tudni, hogy egy csípőprotézis-műtét nagy megterheléssel jár a szervezetre, tehát csak azért nem végzünk kétoldali műtétet, mert a beteg ezt kéri, mert neki így kényelmes. Tehát általában az egyik oldal operációja után két-három hónappal végezhető el a másik oldal műtéte.