Ízületi kopás

Az ízület kopó felszíneit borító üvegporc (hyalinporc) a kor előre haladtával egyre kevésbé képes önmaga regenerálódni. Ezért ízületi porckopás (orvosi szakkifejezéssel élve arthrosis) alakul ki. Ez a folyamat kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érint. A kopott, elvékonyodott, feltöredezett porcfelszín már nem képes funkcióját ellátni. Amennyiben a kopás elér egy bizonyos mértéket, a porcréteg alatt elhelyezkedő porc alatti csontréteg (subchondralis csontréteg) is érintett lehet. Ilyenkor az érintett ízület fájdalmassá válik. A kopást egyéb faktorok is befolyásolják, gyakran gyorsítják. Ilyen faktor például a túlsúly, az ízületek túlterhelése, ízületet érintő balesetek, törések, szalagszakadások, vagy bizonyos autoimmun betegségek (ízületi gyulladással járó betegségek). A kopás folyamata nem állítható meg, de bizonyos gyógyszerekkel és terápiás beavatkozásokkal lassítható.

Amennyiben egy ízületi porc kopása meghalad egy mértéket, az ízület fájdalmassá válik, megduzzadt, és következményes ízületi belhártya gyulladás alakulhat ki, amely a porckopás által okozott panaszokat és fájdalmat sokszor még inkább fokozzák. Az előrehaladott ízfelszíni porc kopása elsősorban a nagyízületeket (térd, csípő, váll) érinti, mivel ezek a legnagyobb testsúlyt viselő, és ezzel együtt a legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező, tehát leginkább használatban lévő ízületeink. A kopás gyógyítására az egyik legismertebb, legelterjedtebb és az ortopéd orvosok által végzett leggyakoribb műtéti beavatkozás az ízületi protézis (ízületi endoprotézis) beültetése.

A műtét során a kopott, beteg porcfelszínt az alatta lévő, sokszor szintén beteg csontréteggel (subchondralis csontréteg) együtt fűrésszel eltávolítjuk, és megfelelő méretezést követően, a csont speciális sablonokkal történő kialakítása után a beteg és eltávolított porc- és csontfelszínt speciális fémötvözetből készült protézissel pótoljuk. A beültetett endoprotézis rögzítése alapvetően 2 módon történhet:

  • az egyik módszer a csontcement felhasználása nélkül történő, úgynevezett press-fit technika, amelynél a beültetésre kerülő, speciálisan kialakított és felületkezelt protézis a beültetést követően mintegy bele vagy rászorul az előzetesen speciálisan kiképzett csontfelszínre. A rögzítés stabilitása egyéb módszerekkel, például csavaros rögzítéssel fokozható. Ezt követően, a gyógyulás során a beültetett protézis megfelelő helyein a beteg saját csontja is be és körbe növi a protézist, ezzel még inkább fokozódik a protézis stabilitása.
  • a másik módszer a csontcementtel történő, úgynevezett ragasztásos technika, amelynél a beültetés során a protézist egy speciális ragasztóanyag (csontcement) felhasználásával mintegy odaragasztjuk az előzetesen szintén megfelelő módon kialakított csontfelszínhez.

Napjainkban a beültetésre kerülő modern endoprotézisek élettartalma („kihordási ideje”) akár 20-25 év is lehet. Ez azt jelenti, hogy normál használat mellett ennyi ideig nem észlelünk kilazulásra utaló, illetve a kopó felszínek kopására utaló jelet. Ezt az időtartamot természetesen éppen úgy, mint ahogy az eredeti porcnál is, bizonyos tényezők befolyásolják.

A weboldal használatához el kell fogadni a cookie-k használatát! Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem ért egyet, akkor a böngésző megfelelő beállításait használva le tilthatja a cookie-k tárolását.

Bezárás